György Péter: A holokauszt paradigma átalakulása a hidegháború vége, 1989 után

Az emlékezés felelősség.Jelentős életeseményeinket, családi legendáinkat, közösségünk, városunk, országunk dicsőséges pillanatait és traumáit meg kell őrizni, és folyamatosan karban kell tartani. De ki végzi ezt a munkát? Kinek a dolga az emlékezés, és az emlékeztetés? Ki törli le a port a korábbi események mozdulatlanná merevedett képeiről, hogy a múlt történetei érthetőek legyenek a mában? Kinek a feladata, hogy a következő nemzedékeknek a megfelelő szavakkal adja át ezt a tudást, hogy az övék lehessen, és hogy ők is tovább adhassák? Nekünk, mindannyiunknak. Akár csak jó kérdésekkel. A hittel, hogy újra és újra el kell mondani mindent, újra és újra kicsit másként.

A Bálint Ház nyolc részből álló, és a megszokottól némileg eltérő előadás-sorozatot indít e célból. Művészeket kértünk fel, hogy a maguk eszközeivel vegyenek részt ebben a közös emlékezet-munkában, s a sorozat zárásaként a közben megalkotott új műveiket mutassák be egy kiállításon. A holokauszt témája ezúttal közös tanulás után, a művészek saját nyelvén nyer új, az emlékezésre ma alkalmas formákat. Előadóinkat, Titeket és Őket hívjuk segítségül egy közös emlékezet-nagytakarításra. Ideje van. Mindig az lesz.

Előzetes

2014.09.30. ■ Toronyi Zsuzsa ■ Száraz tények vagy élményszerű bemutatás? A holokauszt múzeumi reprezentációja.

2014.10.14. ■ Turai Hedvig ■ Ábrázolni vagy nem ábrázolni?

2014.10.28. ■ Junghaus Tímea ■ A roma holokauszt emlékezete

2014.11.11. ■ Hernádi Miklós ■ Lehet-e a versenyhátrány zsidó identitásképző mozzanat a XX. század magyarországi képzőművészetében? Három időszelvény: 1900-1910, 1930-1940, 1960-1970.

Résztvevő művészek

Alpern Bernadett ■ Chilf Mária ■ Kállai András ■ Kállai Henrik ■Rácmolnár Sándor ■ Roskó Gábor ■ Szabó Eszter Ágnes ■ Szász Lilla ■ Wechter Ákos