- Ez az esemény elmúlt.
EszterHáz Könyvklub – Kardos G György: Avraham Bogatir hét napja
‘Tizenéves korom egyik kedvenc regényét újraolvasva a legérdekesebb vonásnak a mikro- és a makroperspektíva állandó összejátszatását, a regényírói „portré és tabló’ módszert találtam. Jellegzetesen „kisrealista’ alkotásmód, egy-egy figura pontos, aprólékos meg-figyelése, jellemzése, kis részletek rajza a szöveg, azonban a kis részletekből történelmi tabló áll össze, a kor rajzának balzaci gyökerű ambíciója eltéveszthetetlen. A regény a történelmi folyamatokat mikrotörténeti perspektívában elemzi, egy orosz származású, a jisuvba, a későbbi Izrael területére bevándorolt, idősödő zsidó parasztember, Avraham Bogatir egy hetét beszéli el. (…)
A regény ideológiai elköteleződése aligha eltéveszthető, erősen antinacionalista, univer- zalista, szociális jellemzi. A jobboldali cionisták, a terroristák indulatai szubjektíve érthetőek ugyan, és alakjuk esendő, de az, amit csinálnak és amiben hisznek, életveszélyes, taszító és gyilkosan korlátolt. A címben: Avraham Bogatir hét napja, a birtokos szerkezet két tagja jelzi a kétféle perspektívát”.
Vári György irodalomtörténész
Erős Ferenc moderátor kérdései és szempontjai a beszélgetéshez:
1. Az Avraham Bogatir egyszerre ironikus-anekdotikus és lírai-tragikus, univerzális és egzisztenciális kérdéseket is felvető mű. Ugyanakkor történelmileg és szociológiailag hiteles képet ad az egykori Palesztina nemzetiségi, etnikai, politikai- és osztályviszonyairól, ezen belül a zsidóságot megosztó antagonizmusokról is (terroristák, cionisták, kommunisták, szabrék, jemeniek, orosz, német, magyar bevándorlók stb.). Kik a legmarkánsabb figurák, melyek a legfontosabb kapcsolati szálak?
2. “Kardos G. György “igazi” író volt. Nem szöveggyáros, nem szómarketinges, nem irodalmi körnek ügyes szervezője… A nagy magyar írók egyike. Nem tartozott senkihez, csak a magyar irodalomhoz.” (Bächer Iván).
Milyen irodalmi párhuzamokat lehetne felfedezni – gondoljunk pl. Mikszáth, Krúdy, Nagy Lajos, Spiró, netán Rejtő Jenő elbeszélő prózájára?
3. Az Avraham Bogatir 1968-ban jelent meg, egy évvel a hatnapos háború után, a névrokona által igazgatott Magvetőnél. Milyen kultúrpolitikai szándék tette lehetővé a megjelenését, mennyire értették vagy félreértették akkor? Mennyire értjük jobban a mai Izraelt a hetven évvel ezelőtt játszódó regény tükrében?
Szeretettel várnak minden régi klubtagot és új érdeklődőt
az ESZTEREK
//////////////////////////////
Az EszterHáz Egyesület Könyvklubja nyitott, de a részvétel regisztrációhoz kötött. Ha szeretnél részt venni a könyvről tartott beszélgetésen, kérjük, regisztrálj, hogy biztosítsd a helyed a korlátozott férőhelyű teremben – mi pedig tudjuk, hány székre, fénymásolatra és pohárra lesz szükségünk. Bejelentkezés: [email protected]
Az esemény klub jellegénél fogva az első 30 jelentkezőt tudjuk csak regisztrálni és beengedni a terembe.
Legyél Te is könyvklubunk tagja!
Szeretettel várunk férfit és nőt, fiatalt és örök fiatalt
//////////////////////////////
Tagsági díj 1 évre – szeptembertől szeptemberig: 3000 Ft