Cseh és Szlovák Filmkarnevál

Idén újra együtt, a Cseh és Szlovák Filmkarnevál keretében kerülnek bemutatásra a legújabb cseh, szlovák, vagy koprodukciós alkotások, de köszöntjük Jiří Menzelt is 80. születésnapja alkalmából, illetve emlékezünk a közelmúltban távozó nagyszerű szlovák színészre, Marián Labudára.

A Cseh és Szlovák Filmkarnevál főtámogatója immár hagyományosan a Staropramen, a világ első számú prágai söre.

Történelem dióhéjban, vagyis inkább filmszalagon – talán így lehetne a legjobban jellemezni az idei Filmkarnevál dramaturgiáját. Nem lehet véletlen, hogy az elmúlt évben a filmesek történelmi témákkal foglalkoztak, filmjeikben a cseh és szlovák történelem fontos időszakaira reflektáltak. 2018-ban ugyanis több fontos évfordulóra is emlékezünk. Száz éve jött létre Csehszlovákia, nyolcvan éve írták alá a müncheni egyezményt, hetven éve történt meg a kommunista hatalomátvétel, ötven éve indultak el a prágai tavasz néven ismert politikai változások, illetve huszonöt éve született meg az önálló Csehország és Szlovákia.

A Masaryk című alkotás lesz a Filmkarnevál nyitófilmje, amely begyűjtötte szinte az összes cseh filmes díjat, és amelyben Karel Roden brillírozik Jan Masaryk egykori csehszlovák külügyminiszter szerepében. Az első csehszlovák köztársasági elnök, T. G. Masaryk fiaként nehezen viselte az 1938-as müncheni egyezmény következményeit, így londoni csehszlovák nagykövetként a háború végéig Angliában maradt. Visszatérése utáni szándékát, hogy hazájában apja öröksége szellemében helyreállítsa a demokratikus jogállamot, azonban a kommunista hatalomátvétel meghiúsította. Azonos időszakkal foglalkozik a Milada Horáková történetét felelevenítő Milada. David Mrnka elsőfilmes rendező a kommunisták által kivégzett politikusnő szerepét Ayelet Zurer izraeli színésznőre osztotta, akit Spielberg Münchenjében, vagy a nagy kasszasikert hozó Ben-Hurban láthattunk.

A csehszlovák történelem kiemelkedő időszaka a szintén „mágikus“ nyolcasra végződő 1968, a Prágai Tavasz éve. Erre a korszakra reflektál az HBO gyártásában készült Olthatatlan (Hořící keř), amelynek rendezője az a híres lengyel rendezőnő, Agnieszka Holland, aki a hatvanas évek végén a prágai Színművészeti Egyetem diákja volt. Filmje Jan Palach jogászhallgatónak állít emléket, aki 1969-ben a szovjet megszállás elleni tiltakozásul felgyújtotta magát, majd belehalt sérüléseibe.

Két új szlovák film a vasfüggöny lehullása utáni időszakra reflektál. Mariana Čengel Solčanská filmje, az Emberrablás (Únos) közvetlenül a Csehszlovákia szétválása utáni időkbe kalauzol el bennünket, és az alvilág szerepét mutatja be a fiatal Szlovák Köztársaság létrejötte idején. A történet középpontjában az akkori köztársasági elnök és kormányfő közötti ellentét áll, amit a felek nem épp tisztességes módszerekkel, többek közt az elnök fiának elrablásával próbáltak feloldani.

Időben a másik szlovák rendező, Peter Bebjak A határ (Čiara) című alkotása áll hozzánk a legközelebb. A szlovák-ukrán határon tevékenykedő embercsempészek és seftelők történetét örökíti meg, akiknek Szlovákia a schengeni övezetbe való belépése megnehezíti az életét.

A fent említetteken kívül társadalmi problémákkal foglalkozó alkotásokat is bemutatunk. Ilyen Tereza Nvotová Léna (Špina) című filmje a nők elleni erőszakról, illetve Bohdan Sláma, a Vadméhek rendezőjének Jeges nagyi (Bába z ledu) című mozija az öregedésről.

Természetesen nem feledkezünk meg a magyar nézők imádott cseh rendezőjéről, Jiří Menzelről sem, aki a fesztivál ideje alatt tölti be 80. születésnapját. Háromrészes Menzel-maratonnal ünnepeljük ezt a jeles évfordulót, melynek keretében vetítésre kerül az 1968-ban Oscar-díjjal jutalmazott Szigorúan ellenőrzött vonatok, a Sörgyári capriccio, és Marián Labuda (Pávek úr)emlékére Az én kis falum című film is.