Zsidózás másképp – Iványi Gáborral

Zsidó barátaink elzsidósítására, nem zsidó barátainknak pedig, puszta örömszerzésre A Széder, azaz az Őrködés éjszakája után, SAVUOT-ra, azaz a Tóraadás ünnepe vagy Aratás ünnepe (Chag Chakacir) következik, amelyet Zsengék napja (Jom Hábikurim)-ként is említenek. A szó, Savuot, egyébként esküket is jelent.

A Talmud szerint két eskü is kötődik e naphoz. Az egyiket a zsidó nép tette az Örökkévaló kinyilatkoztatását hallván: „Megtartjuk és meghallgatjuk”. A másik esküt maga az Örökkévaló: „És ti lesztek számomra a papok birodalma és megszentelt nép!” Ilyenkor zöld növénnyel díszítik a zsidó otthonokat és zsinagógákat. Arra emlékezve, hogy a Sínai hegyi sivatag virágba borult a Tóra-adás tiszteletére.

Akkor és ott azonban csak a Tóra átadása történt meg. Az elfogadás, az elsajátítás, azóta is tart. SAVUOT szokásai, hagyományai is a Tóra, valamint a Tóra átadásának körülményei, tanításai körül forognak. Mielőtt beköszönt az ünnep, szokás a közösségekben az éjjelt „javítással” (Tikun), azaz virrasztással és tanulással tölteni. Ezt most mi rendhagyó módon tesszük meg. A tízparancsolatról, annak – katolikus barátunk által megszelidített – változatáról szeretnénk beszélgetni. Kiindulópontunk, hogy az Örökkévaló szándékát talán pontosabban kifejezi a kérés, mint a parancs.

Iványi Gábor beszélgetőtársa a Pax Romana nevű katolikus értelmiségi közösség egyik prominense, Aszalós János lesz, de mindenkit vár, akinek van véleménye a témáról, s ezt szívesen megosztaná. És azokat is, akik csak hallgatni szeretnék a többieket.

A SAVUOT a Műhely e sorozatának hatodik darabja. Az előző alkalommal Szédert ültünk, és a Peszachi Hagada (elbeszélés) alapján fölelevenítettük zsidó eleink szabadság élményét, a zsidók néppé, nemzetté válásának történetét, valamint a Tóra elfogadását megelőző eseményeket. Most maga a Tóraadás van a középpontban, emlékezve a Teremtés után két és félezer évvel történt eseményre, hiszen az Egyiptomból való kivonulás végső célja a Tóra adása volt. Egy nép, pusztán a szabadság adományával még nem nép, kellenek hozzá szabályok, törvények is. (Ahogyan a Talmud írja: „a sínai kinyilatkoztatás napja éppoly jelentős, mint a teremtés napja, mert az erkölcsi törvény léte nélkül az anyagi világ teremtése tökéletlen, sőt értelmetlen lenne”.)

Akinek fölkeltettük az ünnep iránti érdeklődését, és ennél többre vágyik, azt június 2-3-án várják a zsidó közösségek és a zsinagógák. Azok kedvéért pedig, akik bár kíváncsiak, de sem a Nyitott Műhelybe, sem oda nem jutnak el, egy kis információ: webadmin.lauder.hu/l/default.article/536

A civil (vagy profán) évad utolsó darabját adja át a Műhely. Amely nem csak abban rendhagyó, hogy nem kizárólag, sőt nem főként az ünnepről szól, hanem azért is, mert most az ünnep után találkozunk.

A zsidó ünnepek megélésének e hangsúlyosan civil fóruma, ősszel valószínűleg folytatódik. (Az 5767-es zsinagógai év Ros Hasono (Újév) ünnepe a Gergely naptár szerint 2007. szeptember 22-24. között lesz.) Addig is várjuk a véleményeket és javaslatokat, hogy tudjuk, kell-e változtatni a programon, vagy ebben a formában kíváncsi rá a Nyitott Műhely közönsége.

A rendezvény időpontja: 2006. június 6. 19 óra

Színhely: Nyitott Műhely Kisterem

Pontos cím: Budapest XII. ker. Ráth György u. 4. (szemben a Déli Pályaudvarral)

Mazsihisz news
Tovább az esemény oldalára »