Események betöltése

« Összes Események

  • Ez az esemény elmúlt.

Zsidót így még soha nem várt senki

  Szkéné Színház Műegyetem rakpart 3
Budapest, 1111 Magyarország
 

A múlt feltárása Lengyelországban épp olyan kardinális kérdés, mint Magyarországon. Arthur Pałyga darabjában egy Izraelbe települt zsidót várnak messiásként egy lengyel kisváros bezárásra ítélt iskolájának tanárai. A szélsőséges bohózati jeleneteket lassan felváltják a múlt megismerésének drámai szituációi, amelynek során mindenkinek feltárulnak saját múltbeli szégyenfoltjai. Artur Palyga A zsidó című darabja legközelebb december 17-én látható a Szkéné Színházban.

Tamási Zoltán, Sárközi-Nagy Ilona, Mucsi Zoltán, Katona László (balról jobbra) Fotó: K 2 PRESS

Bezárás fenyegeti egy lengyel kisváros lepusztult iskoláját. Az igazgató, néhány tanár, a helyi pappal kiegészülve, válságtanácskozást tart. Az intézményen és annak tanárain csak a csoda vagy maga a Megváltó segíthet. A véletlen úgy hozza, hogy akad egy Megváltónak beillő személy – méghozzá az iskola egykori diákja, egy Izraelbe emigrált zsidó, aki más ügyből kifolyólag levelet ír az igazgatónak. Ám ártatlan e-mailje éppen elég ahhoz, hogy utolsó reménysugárként a tanári kar belekapaszkodjon, és reménykedni kezdjen abban, hogy pont ez a zsidó fogja segítséggel, adománnyal megmenteni őket az iskola bezárásától. Álmodozásaik során az Izraelben élő íróból egyenesen a Szentföldről érkező megmentőt kreálnak, aki megoldja majd minden problémájukat.

Az egyszerű alaptörténet Artur Pałyga lengyel drámaíró művében roppant humoros, így az előadás első harmadában gyakorlatilag ki-ki könnyesre neveti magát a Nézőművészeti Kft. játékán. Az egyébként is abszurd helyzetet a saját foglalkozásuk tökéletes és végletes sztereotípiáját megmutató karakterek jelenítik meg, a szexista, bunkó tesitanár vagy épp a butácska angol tanárnő érdeme szerint tesz hozzá az akcióterv kidolgozásához.

A zsidó, vagyis az egykori diák utazásával kapcsolatban azonban olyan kérdések merülnek fel, amire a szereplők közül bizton állíthatjuk, senki sem számított. Az apró-cseprő ügyek – mint a mit adjunk neki inni és enni, milyen műsorral köszöntsük és ehhez hasonló semmiségek – mellett napvilágra kerülnek olyan fontos múltbeli események, amelyek ismeretében már soha semmi nem lesz olyan, mint régen.

Az előadás során a szélsőséges bohózati jeleneteket lassan felváltják a múlt megismerésének drámai szituációi, szinte senki sem akar a szereplők közül szembesülni a ténnyel, hogy a lengyel kisvárosban régen zsidók éltek, akik valamilyen oknál fogva mára eltűntek onnan. Az emlékek azonban szép lassan felszínre törnek, és feltárulnak a szereplők titkai, családjuk múltbeli bűnei, amelyeket igyekeznek elhazudni önmaguk és a világ elől.

Katona László, Mucsi Zoltán, Tamási Zoltán, Sárközi-Nagy Ilona, Egri Kati (balról jobbra) Fotó: K 2 PRESS

Az antiszemita tesitanárt játszó Katona Lászlóból lesz a darab során a leginkább kívülálló személy, aki még életében nem látott zsidót. Tamási Zoltán az egyház magasabb tisztségviselőihez és híveihez simulva teszi függővé mindenkori álláspontját, míg az angol tanárnőt alakító Sárközi-Nagy Ilona személyes érintettsége vitathatatlan, nagypapája a zsidók hátrahagyott ingatlanjait „hasznosította”. A lengyel tanárnőt játszó Egri Kati gyerekkori csínytevését, az igazgató, Mucsi Zoltán pedig azt nem tudja feledni, hogy annak idején egy zsidó származású igazgató „eltávolíttatásával” került pozícióba.

A múlt feltárásának kérdése Lengyelországban épp olyan kardinális, mint Magyarországon, csak mint ahogy az előadás utáni beszélgetésen kiderült, a lengyelek részben épp az ehhez hasonló elementáris erejű darabok megszületésének és a politikai elit nyitottságának köszönhetően elkezdték az őszinte szembenézést, a múlt feldolgozását.

Pászt Patrícia fordítása és Tamási Zoltán dramaturgi munkája nem eszközölt semmilyen direkt változtatást, így az eredeti Pałyga-féle koncepció magyar nyelven, lengyel miliőben játszódik, az idegen közeg ellenére sem támad hiányérzetünk, mindent pontosan értünk.

A realizmust segítségül hívó rendezés flottul működik, a Nézőművészeti Kft. színészei pedig remek alakítást nyújtanak. Tamási Zoltán béklyóival küzdő, feszengő pap, Egri Kati udvariaskodó, éles nyelvű idős tanárnő, Katona László hetyke tornatanár, aki magabiztosan hangoztatja a megszokott előítéleteket, miközben az igazságot követelve harcias fellépésével nemzedékének hangjává válik. Sárközi-Nagy Ilona idegesítő angol tanárnőjéből egy a múlttal és családja tetteivel szembenézni kénytelen fiatal nő lesz az előadás végére, akit a felismerés teljesen kibillent megszokott, kényelmes komfortzónájából. Mucsi Zoltán tettre kész, sokat látott igazgatóként sem tud úgy színre lépni, hogy ne vívná ki a közönség tetszését, miközben egy konkrét jelenet erejéig szinte megidézi saját, kultikussá vált, a Jancsó-filmekből ismert karakterét, mikor arról beszél, hogy „Itt közben volt egy rendszerváltás. Lehet, hogy nem vették észre, de volt.”

A rendező, Szabó Máté elmondása szerint Artur Pałyga darabja nálunk véletlenül került színre a holokauszt 70. évfordulója idején. Ám ha akarták, sem tudták volna az alkotók „tökéletesebb” díszletek közé helyezni az előadást, mint a 2014-es év Magyarországára. Ezért válik színházi értékein túl mélyen fontos előadássá A zsidó.

Artur Pałyga: A zsidó

Bemutató dátuma: 2014. március 7.

Trailer:

Az Igazgató szerepében: Mucsi Zoltán; Lengyeltanárnő: Egri Kati; Tesitanár: Katona László; Angoltanárnő: Sárközi-Nagy Ilona; Krisi atya: Tamási Zoltán

Dramaturg: Tamási Zoltán, Műfordító: Pászt Patrícia, Díszlet-jelmeztervező: Cseh Renátó, Fénytervező: Mervel Miklós, Asszisztens: Fábián Ilona, A rendező munkatársa: Gyulay Eszter

Rendező: Szabó Máté

JEvents Android JEvents IOS