Szomszédunk a menekült – Vallási jelképek

Új, négy részes beszélgetéssorozatunkban azt járjuk körül, hogy mit gondolunk egy szabadságjogokat tiszteletben tartó állam feladatának a fokozott, gyakran más kultúrából érkező bevándorlással és az akár generációk óta az európai országokban élő, nem európai származású emberek integrációjával kapcsolatban. A beszélgetéssorozat második részében arról lesz szó, hogy a vallási meggyőződés ruházattal vagy szimbólumokkal hogyan jeleníthető meg, és hogy a bevándorlás vélt vagy valós következményei igazolják-e a vallási viseletek és szimbólumok részleges vagy teljes tilalmát?

Vendégeink:
Kamarás István vallásszociológus
Kiss Zsuzsanna Halima, Hanif Kuturális Alapítvány vezetője
Manyasz Róbert iszlámjogi szakértő
Schweitzer Gábor jogász
Hegyi Szabolcs a Társaság a Szabadságjogokért Lelkiismereti Szabadság programvezetője

A beszélgetést Bognár Katalin, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület szakmai vezetője fogja moderálni.

A modern társadalmakat a világnézeti sokféleség jellemzi. Egymástól eltérő, esetenként egymással versengő életfelfogással rendelkező emberek élnek együtt, egy jogrendszer hatálya alatt.

Ez az együttélés számos átgondolandó problémát vet fel, ezek egyike a vallási vagy kulturális hovatartozás külső megjelenítése. Míg egyesek elrejtik meggyőződéseik jeleit, addig mások büszkén, vagy éppen megszokásból mutatják ki vallásukat, hagyományaikat, szokásaikat. A lelkiismereti meggyőződés külső megjelenítése számos formát ölthet, kifejezésre juttatható ruházattal (fejkendő, fátyol, köntös, turbán, stb.), vagy szimbólumokkal (nyaklánc, gyűrű, arcszőrzet, hajviselet, tetoválás, stb.). A szokatlan vallási, tradicionális ruházatok látványa pedig gyakran meghökkenést, zavart kelt a szemlélőben, előítéletekkel társulhat és előítéleteket felerősíthet. Különösen igaz ez akkor, amikor a látvány idegen nyelvhasználat, más kulturális szokások tapasztalatával társul, és amikor az ilyen tapasztalat – akárcsak a médián keresztül is – mindennapossá válik.

Vendégeinkkel megvitatjuk az állam, a jog, a hatóságok, a közösségek és az egyén szerepét, valamint válaszokat keresünk – többek között – az alábbi gyakorlati kérdésekre is:
– Kitiltható valaki egy fürdőből, mert burkinit visel?
– Megtiltható egy településen a lakók nyugalmára hivatkozva a müezzin éneke?
– Kint lehet egy állami iskola osztálytermében a kereszt?
– Megtilthatja az iskola, hogy a gyerekek fejkendőt viseljenek?

A TASZ a beszélgetéssorozat minden alkalmához készített egy tézisgyűjteményt, amely a legalapvetőbb állításainkat foglalja össze a beszélgetések egyes témáiban. Meghívott vendégeink segítségével tovább finomítjuk, árnyaljuk majd az este során ezeket a téziseket.

További alkalmak és témák:
Február 15. szerda – Iskola és bevándorlás
Március 1. szerda – Integráció és párhuzamos társadalmak

A rendezvény ingyenes és sajtónyilvános, előzetes regisztráció nem szükséges.

A Bálint Ház Játszóháza a beszélgetés alatt is üzemel, gyerekkel érkezők igénybe tudják venni: www.balinthaz.hu/jatszohaz
Tovább az esemény oldalára »