Szex-háború? Nők férfiak és férfiak nők ellen Magyarországon

Társadalmi-művészeti beszélgetéssorozat Justus Pál emlékének ajánlva, a Mérei Ferenc Szakkollégiummal közös szervezésben.

K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus beszélgetőtársai Mátay Mónika, Trádler Henrietta és Bezsenyi Tamás történészek (ELTE BTK)

SZEX-HÁBORÚ?
Nők férfiak és férfiak nők ellen Magyarországon, 1911–1929 és 1957–1964.

A rejtelmes cím két elhíresült, s a földrajzi közelség okán mégis összevonható, halálesetekbe torkolló két nevezetes bűnténysorozatára utal. Az első, 1911 és 1929 között történt, „tiszazugi méregkeverő asszonyok” néven elhíresült eset során a régió egyes falvaiban asszonyok férjeiket és családtagjaikat mérgezték meg, míg az utóbbi hónapokban, A martfűi rém c. film nyomán ismertté vált gyilkosságsorozatot (1957–1964) egy férfi követte el több asszony ellen.

Nem állítjuk, hogy a földrajzi közelség oksági kapcsolatot tételez fel a két esemény között, és azt sem, hogy ez a régió (Öcsöd, Nagyrév, Tiszaföldvár és más települések) erőszakosabb vagy kegyetlenebb lenne az ország más területeinél. A közelség inkább csak módot adhat arra, hogy társadalomtörténeti szempontból szemügyre vegyünk két önmagán túlmutató eseménysorozatot, s rákérdezzünk a vidéki magyar társadalom állapotára, az elkövetőket körülvevő társadalmi világ lehetséges értékeire és stratégiáira.

A két brutális eseménysorozat előbb keltette fel az irodalom és a filmművészet elemző figyelmét, Móricz Zsigmondtól Háy Gyulán át Pálfi Györgyig többen nyúltak a méregkeverő asszonyok történetéhez, míg a különös kegyetlenséggel megölt nők története csak újabban, Sopsits Árpád fenti filmje nyomán került az érdeklődés homlokterébe. Mátay Mónika történész vezetésével fiatal kutatók tudományos rendszerességgel dolgozták fel s adták ki a Méregkeverők címmel az esetet tárgyaló kötetet (Budapest, Korall, 2017), mely szintén jó apropó a beszélgetésre.

_____________________________________

■ A sorozatról ■
Kortárs művekről, filmekről, irodalmi alkotásokról és bennük megjelenő társadalmi kérdésekről beszélget K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus az alkotókkal és a téma szakértőivel.

■ Justus Pál ■
Justus Pál (1905-1965) neve hallatán a többség számára az ugrik be, hogy 1945 után szociáldemokrata politikus volt, pártja baloldalán állt, s a Rajk-per VIII. rendű vádlottjaként elítélték. E beállítás nem téves, de leegyszerűsítő.
A művészet- és a társadalomkritikai gondolkodás metszéspontjában álló művek kötetlen megbeszélésére invitáló sorozatunkat a költő, társadalomkritikus, ideológus és műfordító Justus Pál emlékének ajánljuk.

■ JEGY ■
A Mérei diákjai számára ingyenes.
Belépőjegy: 900 Ft
Bálint Ház Tagsági Kártyákkal, nyugdíjasoknak: 700 Ft.
Bálint Ház Hűség Kártyával ingyenes.
Középiskolás diákigazolvánnyal és a kísérő tanároknak ingyenes.
Sajtójegyért kérjük, hogy regisztráljanak a sajto@balinthaz.hu címen.
Tovább az esemény oldalára »