Somlyó Zoltán ünnep a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Míg Pásztor Béla esetében a felfedezés vezérelt, addig Somlyó Zoltán esetében az újrafelfedezés, vagy a nagy költő emlékének az ébrentartása. Nem engedjük, hogy kikopjon az a magyar irodalom „kollektív tudatából”, ahogy a sírja is oly szomorúan látogatatlan ama „Kozma u. 6”-ban. Somlyó Zoltánt az egyik legnagyobb huszadik századi költőnek tartjuk, s abból a szempontból is páratlannak, hogy munkái javát „zsidó mezőkön”, azaz a zsidó kulturális térben – az Egyenlőségben, és a régi Múlt és Jövőben jelentette meg.
Jelentőségét azzal is kívánjuk nyomatékosítani, hogy megjelentetjük a teljes életművét. Az estünk alkalmával válthatjuk magunkhoz (20 % engedménnyel) a Zsoldos Sándor gondozta sorozat negyedik kötetét, az úttörő, s a mai irodalmunkban is követőkre lelt versregényeit.
S noha a nagy médiumok nem ezzel vannak elfoglalva (eufemizmus), kérünk, hogy add tovább e (jó)hírt, hogy minél többen kikapcsolódhassunk a „mai kocsma” gőzéből a „szellem napvilága” magaslataira.

Kitűnő csapat dolgozik azon, hogy ezen a délutánon elhagyjuk a mindennapi élet nyűgét és magasabb szférákba repülhessünk, s darab ideig ott időzhessünk: Hegedűs D. Géza színész; Krulik Zoltán és Lantos Iván, s zenésztársaik; Zsoldos Sándor irodalomtörténész.

Az est végén a Brüll pince nedűi – értelemszerűen itt csak Tokaj szőlő veszeje kerülhet szóba – segítenek abban, hogy a szellemi élvezetek továbbhatványozódjanak.