- Ez az esemény elmúlt.
Rendszerváltás és magyar zsidóság 2. – Kultúra
Mit hozott a 30 év előtti rendszerváltás a magyar zsidóság számára? Hogyan élték meg a különböző zsidó csoportok, közösségek az újbóli felszabadulást? Milyen értékek születtek 1989 táján, s ebből mi létezik még napjainkban is? Hogyan emlékeznek az akkori idősebbek és fiatalok erre az izgalmas korszakra? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az Alapítvány a Budapesti Dohány Utcai Zsinagógáért által szervezett kerekasztal-beszélgetés sorozat.
A második, november 6-i beszélgetés témája a rendszerváltás körüli évek zsidó kulturális életének feléledése lesz. Már a nyolcvanas évek derekán felparázslott a zsidó köz- és kulturális élet (erősen hatott Hanák Péter 1984-ben megjelent Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus című kötete), s nagyon sokan vettek részt a zsidó szervezetek, könyvek, újságok életre hívásában. 1988-ban alakult meg a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, indult el a Múlt és Jövő, s megkezdődtek a viták a zsidóság önmeghatározásáról (etnikai kisebbség, vallás, kulturális identitás, stb). Születtek és eltűntek zsidó kiadványok, 1989 végén megjelent a Szombat is. A rendszerváltás nyomán felszínre tört az addig lappangó antiszemitizmus, és a folyóiratok hasábjain beszéltek el egymás mellett a különböző szellemi-politikai irányzatok képviselői.
A következő beszélgetések témái: kultúra, szociális helyzet, cionizmus.
A november 6-án fél 6-kor kezdődő rendezvényen a rendszerváltás idejének három alapítóját szólaltatjuk meg a Goldmark Teremben: Hernádi Miklós a Szombat, Kőbányai János a Múlt és Jövő, Rózsa T. Endre a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület létrejöttét segítette.