Metronóm Jazz Klub: Nigun

Európai jazz zenekarként egyedülállóan – a Közép-kelet európai zsidó zenét tartja eredőjének.

Zenéjükben a spirituális erőt hordozó hagyomány, és a modern jazz olvad egységgé. A Nigun mindig is átlépte a műfaji határokat, leginkább talán a Klez-jazz jelző írja le, milyen irányban gondolkodnak, ám zenéjüket legalább ennyire jellemzi a kreativitás és a színpadon spontán születő pillanatok varázsa. Mindezt jól tükrözi Live inem Sargfabrik című (Fonó Budai Zeneház), 2016-ban napvilágot látott koncertalbumuk. A zenekar számos országban vendégszerepelt már Európában (Anglia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Franciaország, Görögország, Macedónia, Németország, Olaszország, Románia, Szerbia), valamint fellépett a tengerentúlon, New Yorkban és Washingtonban is.

A zenészek rendszeresen alkotnak együtt vendégszólistákkal, ennek tanúsága a 2006-ban megjelent, harmadik lemezük, Daniel Zamir izraeli szaxofonos közreműködésével (Bale Kulturnik). 2007 júliusában a fúvós hangszereken játszó Matt Darriau (Klezmatics) vendégszereplésével léptek fel a Művészetek Palotájában, majd ugyanott, a zenekar tagjai részt vettek John Zorn: Cobra című darabjának első, és azóta is egyetlen magyarországi előadásában, a szerző irányításával. Darriau ezt követően számos alkalommal lépett színpadra a Nigunnal, ahogy Lukács Miklós cimbalmos is, aki a zenekar gyakori vendége. Az együttes fellépett még Don Byron, Frank London, Steven Bernstein, Bacsó Kristóf, Barcza Horváth József, Benkő Róbert és Szabó Dániel társaságában is.

Párniczky András – gitár, Bede Péter – szaxofon, tárogató, Ajtai Péter – bőgő,Baló István – dob

„A Nigun zenéje nem a balkáni és zsidó skálák vég nélküli ismételgetése, hanem a zsidó dallamok lelkének újra felfedezése, a jazz nyelvén. A koncert óriási siker volt, két ráadást adtak, ezekben már, mint klezmer zenekar tartottak levezetést, megidézve a régi zsidó lakodalmak hangulatát és a táncok elsöprő lendületét.” Koléner Anita, Jazzma, 2014

„A két világ szintéziséből létrejött anyag világosan érzékelteti a vonatkozási pontokat, ugyanakkor egyetemes érvénnyel szólal meg. Párniczky dallam fejlesztései, improvizációi egy saját hangját megtalált muzsikus nagy ívű megnyilatkozásai, amelyekhez szervesen illeszkednek Bede Péternek a jazz és a népzene kiejtésmódjában egyaránt otthonos rögtönzései.” Túri Gábor, Fidelio, 2014