Már nem 17 éves (Lo Bat 17) – Izraeli Filmtavasz

izraeli, 2003, r: Isaac Yeshurun, f: Daniela Yeshurun, o: Amnon Salomon, z: Jonathan Bar-Giora, sz: Dalia Shimko (Noa), Avi Kleinberger (kibuc-szóvivõ), Smuel Shilo, Idit Zur, Maza Maron hb/héber hang, 97 perc with English subtitles

Egy izraeli kibuc súlyos válságba kerül, komoly adósságokkal. Az idõsebb lakókat megkérik, hogy adjanak helyet tetterõs fiataloknak. A fiatalok megjelenése kiélezi a kibucon belüli problémákat. A közösség szétesése két család drámai konfliktusához vezet. Megrázó dráma az öregedésrõl és a félelemrõl, az ifjúkori álmok összeomlásáról. A film folytatása a rendezõ 1982-ben készített, Noa tizenhét éves címû filmjének, amelyben egy fiatal középosztálybeli lánynak el kell döntenie: beköltözzön-e egy kibucba. Isaac Yeshurun rendezõ felkeresi elõzõ, huszonnégy évvel ezelõtt forgatott filmjének szereplõit. [10. Izraeli Filmtavasz]

10. Izraeli Filmtavasz

május 4-14.

Tizedik alkalommal rendezzük meg az Izraeli Filmtavaszt az Örökmozgó Filmmúzeumban. A tíz év alatt az izraeli filmmûvészet legjobb alkotásait hoztuk el Magyarországra. Noha a filmek többsége mindössze egy-két alkalommal került vetítésre, mégis eljutottak hozzánk, írtak róluk, néhányat a Duna Televízió is sugárzott közülük. Jelentõs izraeli mûvészek és alkotók találkozhattak magyar közönségükkel, interjúk készültek velük a magyar sajtóban, rádióban, televízióban. Csak néhány név vendégeink sorából: Gila Almagor, az izraeli filmmûvészet „nagyasszonya, ismert közéleti személyiség; Assi Dayan filmrendezõ; Lior Askenazi, a nemzetközi közönség és kritikai sikert kiváltott filmek fõszereplõje (Kései házasság, A vizenjáró) az egyik legnépszerûbb izraeli színész, Avi Nesher, a Világ végén fordulj balra címû film Amerikában élõ rendezõje. Az izraeli filmmûvészet mûvészi értéke, elismertsége nõtt az elmúlt idõszakban. Az izraeli-palesztin konfliktus, a háború, és a hadsereg problémái egyre inkább háttérbe szorulnak, elõtérbe kerülnek a magánélet problémái, a filmek hangvétele intimebbé, személyesebbé vált. Jól érzékelhetõ ez a mostani válogatáson is. A bemutatásra kerülõ négy játékfilm és három dokumentumfilm felsorakoztatja az egyéni boldogulás alapkérdéseit, az izraeliek és az arabok közötti házasság, a modern világ és a családi hagyományok közötti feszültségek, a prostitúció, a homoszexualitás és a szerelem kimeríthetetlen témaköreit. Az elmúlt években az izraeli filmek kiléptek az ismeretlenség homályából, megtalálták helyüket a világ filmmûvészetében, tényezõvé váltak. A nemzetközi filmkritikusok szövetsége tavaly A szíriai menyasszonyt ítélte az év legjobb filmjének. A Nyina tragédiáját a világ számos mozijában és televíziójában sikerrel vetítik, a Mondj áment pedig az egyik legtöbb fesztivált megjárt dokumentumfilm. Õszintén reméljük, hogy az egyre nehezedõ anyagi feltételek között is mód nyílik sorozatunk folytatására.

Az Izraeli Filmtavasz vendége: Eran Riklis, A sziriai menyasszony rendezõje