Lilith feszegeti a keresztény eredetmítoszt Eötvös Péter új operájában

Január 23-án egyetlen alkalommal látható a Művészetek Palotájában Eötvös Péter új operája. A világ egyik legfoglalkoztatottabb zeneszerzőjének Paradise Reloaded (Lilith) című művét 2013 októberében mutatták be a bécsi Wien Modern fesztiválon. A mű egyik alapkérdése: mi lett volna, ha a mi Biblián alapuló kultúránk nem Évát tekinti ősanyának, hanem az emancipált Lilithet?

A szerző nem volt teljes mértékben elégedett előző operaszínpadi munkájával, a Madách drámája alapján íródott Az ördög tragédiájával, ezért átdolgozta a szövegét, és új művet írt az egyik szereplője köré. Lilith az apokrif héber források szerint Ádám első felesége volt, akit száműztek a Paradicsomból, ám a történet szerint megelégelvén a démonlétet vissza szeretne térni eredeti otthonába. A gondolatjátéknak komoly tétje van: mi lett volna, ha a mi Biblián alapuló kultúránk nem Évát tekinti ősanyának, hanem az emancipált Lilithet?

Úgy tűnik, az operaműfaj újra fénykorát éli: Eötvös Péter színpadi műveit évről évre telt házzal játsszák Európában, első operája, a Három nővér túl van a száznegyvenedik előadáson. A nemsokára hetvenéves komponista legújabb operája a fiatal német író, Albert Ostermaier drámájának átdolgozásán alapul. Az eredeti Ostermaier-történetnek, amelyből Eötvös Péter Az ördög tragédiája című, 2010-ben bemutatott operáját írta, Lucifer a főszereplője; a darabbal azonban nem volt elégedett a zeneszerző, és a számára legérdekesebb szereplőt, Lilithet szemelte ki új operája címadó alakjának.

A rendelkezésre álló források Lilithet Ádámhoz hasonlóan mesterségesen teremtett emberként írják le, aki azonban tőle teljesen eltérő habitussal bír: míg Ádám Isten hűséges szolgája és társalgópartnere, Lilith kreatív és lázadó alkat. Sőt, valósággal forrong a saját létében. Egyes írások szerint azért űzték el a Paradicsomból, mert rávette Istent, hogy árulja el neki szent nevét, mások szexuális túlfűtöttségét emlegetik. Lilith a bibliai kor férfiközpontú társadalomfelfogása szerint nő létére túlzottan emancipált, függetlenségével a férfiakat igencsak bosszantó jelenség lehetett, nem meglepő tehát, hogy alakja nem került bele a Bibliába.

Az opera konfliktusa két szinten zajlik: áthatja Isten és Lucifer állandó perlekedése, valamint az Éva és Lilith közötti versengés, és végső soron mindannyian Ádámot szeretnék megszerezni, maguk mellé állítani. Éva a Lilithtel való párharc során többször meghal, és – szinte futurisztikus módon – minden színre lépésekor újabb testben jelenik meg. „Ostermaier imádja a sci-fit. Mindegyik szereplője hajaz valamilyen módon a Mátrixra vagy más filmre, engem pedig fiatalkorom óta nagyon érdekelnek a kozmosztanok” – mondja Eötvös.

Eötvös Péter egyedi komponálási módszerének szerves eleme továbbá, hogy figyelembe veszi az ősbemutató helyszínét és közönségét, szólistái kiválasztásakor pedig különös hangsúlyt fektet arra, hogy az énekesek színészi kvalitásai is megfeleljenek az elképzeléseinek. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben szinte változatlan összeállításban lép fel a bécsi premier szereplőgárdája, köztük olyan kiváló énekesekkel, mint a női főszerepeket alakító Annette Schönmüller és Rebecca Nelsen. Az operát az évad zenekara, az MR Szimfonikusok élén az együttes vezető karmestere, Vajda Gergely fogja dirigálni, aki korábban Eötvös Péternél mélyítette el tudását. Vajda Gergely neve nemcsak karmesterként, hanem zeneszerzőként is ismerősen csenghet; változatos tevékenységének köszönhetően kortárs művekben jelenleg ő az egyik legsokoldalúbb tapasztalattal rendelkező magyar dirigens.

Forrás: mazsihisz.hu

Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Eötvös Péter: Paradise reloaded (Lilith)
Lilith: Annette Schönmüller
Éva: Rebecca Nelsen
Ádám: Eric Stoklossa
Lucifer: Holger Falk
I. jós: Avelyn Francis
II. jós: Christina Sidak
III. jós: Anna Clare Hauf
A angyal: Gernot Heinrich
B angyal: Andreas Jankowitsch
C angyal: Michael Wagner

Közreműködik: MR Szimfonikusok
Díszlet, jelmez: Katrin Connan
Fény: Norbert Chmel
Játékmester: Sylvie Gabor
Magyar felirat: Somogyi Dóra
Rendező: Johannes Erath
Vezényel: Vajda Gergely

Libretto: Albert Ostermaier