Események betöltése

« Összes Események

  • Ez az esemény elmúlt.

Kultúrzsidó?! – Lehetséges pozitív identitásként felfogni a zsidóságot?

  Bálint Ház Révay utca 16
Budapest, 1065 Magyarország
 

Zsidó vagyok, zsidó vagy? De mi az, hogy zsidó?! Lehetséges pozitív identitásként felfogni a zsidóságot? Beszélhetünk-e az etnicizmus és az esszencializmus veszélye nélkül zsidó kultúráról, pozitív értelemben vett, kulturális zsidó identitásról? Van-e jövője is a magyarországi zsidóságnak, vagy csak múltja van? György Péter és Schönberger Ádám vendége Borgula András színházi rendező, a Kibic Szövetség elnöke és Hidas Judit író, a Kibic Zsidó közösségi és kulturális portál főszerkesztője.

Keressük a huszonegyedik századi Magyarországon ennek a szónak és identitásnak a tartalommal is megtöltött jelentését. Nem absztrakt értelemben vetjük fel tehát a kérdést, hanem a realitásokat személve: a beszélgető felek közül kinek, mit jelent a zsidósága? A holokauszt határoz meg és az antiszemitizmus? Van szabad döntésünk az identitásunkról, vagy ez a döntés nem adatik meg feltétlenül mindenkinek? Lehetséges pozitív identitásként felfogni a zsidóságot? Beszélhetünk-e az etnicizmus és az esszencializmus veszélye nélkül zsidó kultúráról, pozitív értelemben vett, kulturális zsidó identitásról? Van-e jövője is a magyarországi zsidóságnak, vagy csak múltja van? Meg lehet-e tölteni a zsidó szót pozitív tartalommal a giccs elkerülése nélkül? – Ilyen és hasonló kérdésekről vitatkoznak a Zombizsidó programsorozat következő eseményének vendégeivel György Péter esztéta és Schönberger Ádám közösségszervező. 
 
Vendégek: Hidas Judit író és Borgula András színházi rendező
 
Hidas Judit Borgula András
 
Vitaindítónak – programunk címadó cikkére Tamás Gáspár Miklós reagált, zsidó és magyar identitásról: MÁR MEGINT MAGYARZSIDÓMAGYAR

“A zsidók külön emancipációja továbbra se lehetséges az általános emancipáció nélkül. Persze ki lehet vándorolni Izraelbe, és fölcserélni a kirekesztett pozícióját a kirekesztő pozíciójával, ha valakinek ehhöz van kedve. (Bár groteszk volna a budapesti zsidók helyzetét a ramallah-i palesztinok helyzetéhez hasonlítani. Ez utóbbiakéhoz képest a magyarországi zsidók helyzete mennyei. Nyilas honfitársaink szerint egyenesen zsidóuralom van. No persze ez is groteszk.)
Marx 1843/44-ben a zsidóságnak mint vallásfelekezetnek a külön emancipációját tartotta lehetetlennek. Az is volt. De a magyarországi zsidóság nem vallásfelekezet. Rá inkább Sartre koncepciója illik: zsidó az, akire az antiszemitizmus vonatkozik. Meghatározása külső és külsődleges. És vannak helyi sajátosságai is: a magyarországi zsidó olyan magyar (magyar öntudattal, magyar kulturális sajátosságokkal, magyar nemzeti elfogultságokkal, beleértve a különleges magyar elzárkózást és provincializmust, amihez hozzátartozik a zsidókérdés mániákus és tájékozatlan taglalása, feszegetése), akiről ezt más magyarok nem hiszik el, ennek folytán a magyarországi zsidó a magyar megkettőzése és sok tekintetben: az eltúlzása.
A zsidókérdés megoldása ma is, mint 1843-ban, attól függ, megváltozik-e a szociális világ. Önmagában megoldhatatlan.” (Tamás Gáspár Mikós)

  
Jegy

Belépő: 800 Ft
Kedvezmények: Bálint Ház tagságival: 600 Ft; Nyugdijas és felsőokatatási diákigazolvánnyal: 600 Ft
Bálint Ház Hűség Kártyával ingyenes.

Középiskolás diákigazolvánnyal ingyenes.
Sajtójegyért kérjük, hogy regisztráljanak a [email protected] címen. 

 

JEvents Android JEvents IOS