Kávémesék (Sipuray Bate Kafe) – Izraeli Filmtavasz

2003, r, f: Amit Lior, o: Giora Bejach, sz: Elishva Michaeli, Tzahi Grad, Moshe Ivgy, Aryeh Moskona hb/héber hang, 90 perc with English subtitles

Volt egyszer egy híres kávéház Tel-Avivban, ahol írók, költõk, mûvészek találkoztak, és megbeszélték a világ fontos dolgait. A nagy múltú kávéház ma már egy lepusztult csehó, ahová néhány kisiklott sorsú, korosodó bohém jár, csak azért, hogy ne kelljen, otthon lenniük egyedül. Aztán befektetõk érkeznek: le akarják bontatni a kávéházat. Meg is tesznek mindent, hogy a tulajdonost elûzzék, és a helyszínt kisajátíthassák. A véletlenszerûen összeverõdött kis társaság, a korosodó költõ, az arab festõ, az ijedõs fiú, az összetört szívû macsó és egy belga fotós a közös cél érdekében szembeszáll a kizárólag anyagi érdekeket szem elõtt tartó befektetõkkel, hogy a széthulló világban megõrizzenek valami olyan értéket, ami pénzben nem fejezhetõ ki. [10. Izraeli Filmtavasz]

10. Izraeli Filmtavasz

május 4-14.

Tizedik alkalommal rendezzük meg az Izraeli Filmtavaszt az Örökmozgó Filmmúzeumban. A tíz év alatt az izraeli filmmûvészet legjobb alkotásait hoztuk el Magyarországra. Noha a filmek többsége mindössze egy-két alkalommal került vetítésre, mégis eljutottak hozzánk, írtak róluk, néhányat a Duna Televízió is sugárzott közülük. Jelentõs izraeli mûvészek és alkotók találkozhattak magyar közönségükkel, interjúk készültek velük a magyar sajtóban, rádióban, televízióban. Csak néhány név vendégeink sorából: Gila Almagor, az izraeli filmmûvészet „nagyasszonya, ismert közéleti személyiség; Assi Dayan filmrendezõ; Lior Askenazi, a nemzetközi közönség és kritikai sikert kiváltott filmek fõszereplõje (Kései házasság, A vizenjáró) az egyik legnépszerûbb izraeli színész, Avi Nesher, a Világ végén fordulj balra címû film Amerikában élõ rendezõje. Az izraeli filmmûvészet mûvészi értéke, elismertsége nõtt az elmúlt idõszakban. Az izraeli-palesztin konfliktus, a háború, és a hadsereg problémái egyre inkább háttérbe szorulnak, elõtérbe kerülnek a magánélet problémái, a filmek hangvétele intimebbé, személyesebbé vált. Jól érzékelhetõ ez a mostani válogatáson is. A bemutatásra kerülõ négy játékfilm és három dokumentumfilm felsorakoztatja az egyéni boldogulás alapkérdéseit, az izraeliek és az arabok közötti házasság, a modern világ és a családi hagyományok közötti feszültségek, a prostitúció, a homoszexualitás és a szerelem kimeríthetetlen témaköreit. Az elmúlt években az izraeli filmek kiléptek az ismeretlenség homályából, megtalálták helyüket a világ filmmûvészetében, tényezõvé váltak. A nemzetközi filmkritikusok szövetsége tavaly A szíriai menyasszonyt ítélte az év legjobb filmjének. A Nyina tragédiáját a világ számos mozijában és televíziójában sikerrel vetítik, a Mondj áment pedig az egyik legtöbb fesztivált megjárt dokumentumfilm. Õszintén reméljük, hogy az egyre nehezedõ anyagi feltételek között is mód nyílik sorozatunk folytatására.

Az Izraeli Filmtavasz vendége: Eran Riklis, A sziriai menyasszony rendezõje