Holokauszt-emléknap a Duna TV-ben

Holokauszt-emléknap a Duna TV-ben

A holokauszt-kutatók számításai szerint a II. világháború előtt Európában élő 9,7 milliós zsidóság több mint 60 százaléka, közel 5,6 millió ember vesztette életét a náci halál- és munkatáborokban. Az áldozatokról a világ számos országában megemlékeznek – a legtöbb helyen az emléknap az 1943. április 19-én kitört varsói gettólázadás évfordulójára esik.

A Duna Televízió a Holokauszt-emléknap alkalmából négy filmet tűzött műsorára.

15.30 perckor láthatják az Anna Frank rövid élete című 2002-ben készült holland rövidfilmet. Ebben a poétikus műben Gerrit Netten forgatókönyvíró-rendező olyan új dokumentumokat és eddig nem látott fotókat használt fel, amelyek Anna Frank családi albumából kerültek elő.

20.00 órakor kezdődik A kifutópálya. A 86 perces német dokumentumfilm túlélők megszólaltatásával egy titkos koncentrációs tábor létezését hozza nyilvánosságra, személyes sorosokon keresztül felidézve a világpolitikai eseményeket.

Ha ma egy repülőgép Frankfurtban a két kifutópálya közül a délebbiken landol, akkor azt a kifutót használja, amit az auschwitzi nők építettek 1944-ben. Németország első betonpályájának elkészítése „sürgős háborús szükséglet” volt, mivel a világ első sugárhajtású repülőgépe, amely Hitler birtokába jutott, nem szállhatott fel füves talajról. A kemény fizikai munkára Auschwitzből és a közeli Mörfelden-Walldorf városkából hurcolták oda a nőket – zsidókat és nem zsidókat, köztük tucatnyi magyar asszonyt. Az erdőben emelt barakkokról és a koncentrációs táborban megélt szörnyű hónapokról a túlélők harminc éven keresztül nem beszéltek, mint ahogy azt is kevesen tudták, hogy az auschwitzi rakodóállomástól a vasúti sínek egyenesen a frankfurti reptérig vezetnek.

22.15-kor vetítjük a Jób lázadása című játékfilmet, Gyöngyössy Imre és Kabay Barna alkotását, amely egyike a legszebbeknek, legméltóbbaknak e tárgykörben.

Jób lázadása

A történet szerint a Tisza menti faluban élő vallásos zsidó házaspár – hét saját gyermekük elvesztése után – 1943-ban örökbe fogad az árvaházból egy keresztény kisfiút, hogy legyen kire hagyni emberségüket, tudásukat, vagyonukat. Egy boldog esztendőt tölt együtt a család, miközben a kisfiú ismerkedik a zsidó hagyományokkal, a családi élettel, megtanulja a létezés törvényeit. Jób és Róza igyekszik kihasználni az időt, hiszen gondoskodni akarnak Lackó jövőjéről: házat építenek Janinak és Ilkának, a fiatal szolgáló párnak, hogy rájuk bízhassák majd a kisfiút. Hisz jól tudják, mi következik az egyre fokozódó zsidóellenességből… „Ahogy Jób és Róza örökbe fogadják Lackót, az életbe vetett bizalmuk, optimizmusuk fejeződik ki, ezzel a tettükkel természeti és történelmi végzettel