- Ez az esemény elmúlt.
Gyakori halálozási ok volt a végtagtörés az ókori Izraelben
A korai időkben a bibliai városokat azért kezdték kutatni a régészek, hogy a Szentírás kijelentéseit megpróbálják igazolni, 1948 után Izrael korábbi létezésére kerestek főként bizonyítékot a kutatók, hangzott el március 30-án az ELTE Bibliatudományi programjának Írás arcai elnevezésű előadássorozatában. Az i. e. 7-6. századi sírok tanúsága alapján a korabeli átlagéletkort férfiak esetében 60, nők esetében 50 évre teszik a régészek.
A teológiának nagy szerepe volt az izraeli régészet megszületésében, mert a nyugati kulturális emlékezetből csak azért nem esett ki Izrael, mert a Biblia történetei ott játszódnak, mondta Kőszeghy Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Ókortörténeti Tanszékének professzora. A korai időkben a bibliai városokat azért kezdték kutatni a régészek, hogy a Szentírás kijelentéseit megpróbálják igazolni. 1948 után a modern Izrael államában szerettek volna jelentős leleteket találni, ezzel is erősítve az ország történelmi gyökereit.
Kőszeghy Miklós szerint először Jerikó ásatásánál került összeütközésbe Izraellel kapcsolatban a teológia és a régészet. Az izraeli törzsek honfoglalásának (Józsué 6) megerősítését várták az ásatástól, de nem találtak abból a korból várost, amikorra Jerikó lerombolását datálják. Hácór ásatásánál előkerült a legnagyobb kánaánita város a bronzkorból és a sokkal kisebb izraeli felsőváros a vaskorból.
Az előadó két fontos izraeli épülettípusra is kitért: az izraeli négyszobás házra és a padkás sírra. Az ókori izraeli átlagház négyszobás volt, lapos tetejű és az állatok együtt laktak az emberekkel. Találtak a régészek emeletes házakat is, amelyek valószínűleg tehetős emberek otthonául szolgáltak. Érdekesség, hogy ezek a nagyobb házak sem különböztek stílusban az átlagember házától, mindössze csak még egy négyszobás házat illesztettek emelet gyanánt a földszintes házra.
A padkás sírok jellegzetessége volt, hogy a halottat a sír belsejében lévő padkára fektették és mivel generációkon át használták, sőt általában több különböző család használt egy sírt, a sír alján lévő depozitumokba, azaz kivájt gödrökbe gyűjtötték össze a korábban elhunyt, már a kortárs generáció által nem ismert emberek csontjait. Az egyik ilyen feltárt, i.e. 7-6. századi sírban 23 ember maradványait találták meg és ez alapján ki tudták számolni, hogy a korabeli átlagéletkor férfiak esetében 60, nők esetében 50 év volt. A tudósok meg tudták állapítani a betegségeket is, amelyekben elhunytak a megtaláltak emberek: malária, TBC, hiánybetegségek és végtagtörés is gyakori halálozási ok volt a korabeli Izraelben.
A professzor Jeruzsálem feltárásának problémáiról is beszélt. A régészek egyik csoportja úgy tartja, hogyha nincsen régészeti lelet, akkor nem lehet az adott helyszínen várost feltételezni. Jeruzsálem esetében különösen nehéz bizonyítékokat keresni például Dávid városának létezésére, mert még mindig laknak a városban, így korlátokba ütközik a feltárás.
Kőszeghy Miklós erre a problémára azt a megoldást javasolta, hogy a város helyett az agglomerációt kell megvizsgálni, illetve azt, hogy az agglomeráció élete és tevékenysége mennyire mutat egy környező nagyváros létezésére. Példának Manahatot említette, ahol már az ókor óta jelentős kecske- és juhtenyésztés, illetve olíva- és szőlőtermesztés folyik. A feltételezés pedig az, hogy az ókorban is kellett lennie egy környékbeli nagyvárosnak (Jeruzsálem) ahova exportálhatták ezeket a cikkeket Manahatból.
A másik probléma Jeruzsálem feltárásával kapcsolatban, hogy vannak régészek, akik kevés leletből következtetnek nagy eredményekre, például egy palmettás oszlopfő alapján Dávid palotájára. Az előadó szerint bizonyos tényeket meg lehet állapítani egy-egy leletből, de individuális maradványokból problémás következtetni egész épületekre, városokra.
6. Április 20.
TARJÁN Tamás (ELTE, Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék)
Káin és Ábel – a modern magyar hitvitázó dráma (Sütő András, Szabó Magda, Illyés Gyula, Nádas Péter)
7. Április 27.
GELENCSÉR Gábor (ELTE, Filmtudomány Tanszék)
Biblikus téma vs. transzcendentális stílus – filmes lehetőségek és korlátok az Írás reprezentációjában
8. Május 11.
BAZSÁNYI Sándor (PPKE, Művészettudományi Intézet)
Istennek tetsző bűn – változatok Judit és Holofernész történetére