Események betöltése

« Összes Események

  • Ez az esemény elmúlt.

Bódy Gábor 70

  Bálint Ház Révay utca 16
Budapest, 1065 Magyarország
 

Justus Pál-beszélgetések

K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus beszélgetőtársai GELENCSÉR GÁBOR filmesztéta, az ELTE BTK MMI Filmtudomány Tanszékének docense) és KÁDÁR ANNA (PhD-hallgató, ELTE BTK MMI) lesznek.

BÓDY GÁBOR 70 

BÓDY GÁBOR (Budapest, 1946. augusztus 30. – Budapest, 1985. október 24.) filmrendező, videóművész és filmteoretikus szerteágazó és nagy hatású munkásságát nehéz röviden összefoglalni. Az 1970–1980-as években az egyik legeredetibb kísérletező mind a mozgóképnyelv és a filmkészítés, mind a színház, sőt az akkor újnak számító médium, a videó területén is. A kritikusok akkoriban “új érzékenységnek”, “új narrativitásnak”, sőt akár “új eklektikának” is nevezték – mások mellett – Bódy szubverzív munkásságát is. Ami kiemeli a korszak más kísérletező rendezői közül, az talán az a kitartó szemiotikai és narratológiai kutatássorozat, mely szinte egyetemista korától folytatott, s mely több, máig is igen jelentős mozgóképelméleti dolgozatot, kötetet eredményezett.

1985-ben bekövetkezett halálát követően Bódyt és munkáit egyfajta intellektuális kultusz vette körül, melynek hatását azonban jelentősen csökkentette az, amikor 1999 környékén, a balatonboglári kápolnatárlatokkal összefüggő kutatás fényt derített arra, hogy az állambiztonság “Pesti” fn. alatt beszervezte Bódy Gábort. Ez az érdemben máig feldolgozatlan és kibeszéletlen mozzanat mintha némileg “tabuizálta” volna Bódy művészeti, kritikai munkásságát és főképpen személyét, így a beszélgetés – a tények tiszteletben tartása mellett – elsősorban film- és értelmiségtörténeti szempontból igyekszik mérlegre tenni BÓDY GÁBOR ÉLETMŰVÉT.

A sorozatról

Kortárs művekről, filmekről, irodalmi alkotásokról és bennük megjelenő társadalmi kérdésekről beszélget K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus az alkotókkal és a téma szakértőivel.
Justus Pál (1905-1965) neve hallatán a többség számára az ugrik be, hogy 1945 után szociáldemokrata politikus volt, pártja baloldalán állt, s a Rajk-per VIII. rendű vádlottjaként elítélték. E beállítás nem téves, de leegyszerűsítő.
Justus 1923-ban érettségizett a Kölcsey Gimnáziumban, 1925-ben Fekete ormok alatt címmel kis kötetet adott ki, majd a rövid életű Együtt című lapban tudósított a munkáskultúra egyes eseményeiről, kiváltképp az akkor meginduló szavalókórusokról. Vagyis a költészet mellett aktivista tevékenységet is folytatott. 1928-ban csatlakozik a Kassák Lajos égisze alatt épp formálódó Munka-körhöz, s a társaság egyik intellektuális központjává válik. Vas István a Nehéz szerelem-ben olyképpen fogalmazott, hogy Justus volt a kör első számú (!) költője. 1930-ban Az útak éneke címmel újabb, élénk kritikai visszhangot kiváltó kötetet publikál, majd költőként hosszú időre elhallgat; egyre intenzívebben foglalkozik társadalomkritikával és politikával. Az 1942-ben írt A szocializmus útja: az osztályháború új feltételei című munkája csak a a háború után jelenik meg, egyebek mellett Lukács György és Szabó Lajos ír róla bírálatot. A háború alatt munkaszolgálatos Borban, majd – mint fentebb utaltunk rá – aktívan politizál. Az 1949 és 1955 között börtönben töltött idő – ha lehet – még a munkaszolgálatnál is jobban össztöri; erről tanúskodik a Hét év börtön és harmincnyolc sor című, posztumusz gyűjteményes kötetében megjelent ciklusa. A Rajk-per margójára írt, Dreyfus Pál az Ördögszigeten című szatirikus tárcájában Mérei Ferenc barátját, Justus Pált – Dreyfushoz hasonlóan – egy koncepciós politikai peren belüli antiszemitizmus áldozataként jeleníti meg. A börtönt követő években Justus visszavonultan él, műfordítóként dolgozik, Shakespeare szonettjeinek fordítójaként nemzetközi elismertséget szerez. Nem sokkal megjelenése után, Igazak ivadéka címmel átültette magyarra André Schwarz-Bart Le dernier des justes című világhírű holokauszt-regényét. Nehéz nem észrevenni a francia juste, “igaz”, “helyes” jelentésű szó és a latinos justus alak közötti párhuzamot.
A művészet- és a társadalomkritikai gondolkodás metszéspontjában álló művek kötetlen megbeszélésére invitáló sorozatunkat a költő, társadalomkritikus, ideológus és műfordító Justus Pál emlékének ajánljuk.

 Jegy


Belépő: 900 Ft
Kedvezmények: Bálint Ház tagságival: 700 Ft; Nyugdijas és felsőokatatási diákigazolvánnyal: 700 Ft
Salom Klub tagságival 500 ft
Bálint Ház Hűség Kártyával ingyenes.

Középiskolás diákigazolvánnyal ingyenes.
Sajtójegyért kérjük, hogy regisztráljanak a [email protected] címen.

 

JEvents Android JEvents IOS