Akira Kurosawa – Az árnyéklovas

Bálint Filmklub

Filmművészet mint a lélek tükre Perlaki Tamás filmesztéta előadássorozatát a következő filmmel illusztrálja.

Akira Kurosawa – Az árnyéklovas (Kagemusha)

Cannes (1980) – Arany Pálma

Az 1980-as klasszikus szamurájfilm Akira Kuroszava nagy visszatérése (egyik) ötéves alkotói pihenőjéből.

A XVI. század végtelen szamurájháborúi valamelyik csatájában halálos sebet kap az egyik legnagyobb hadvezér. Arra még van ereje, hogy kiadja utolsó parancsát: keressék meg hasonmását. Sem saját hadserege sem az ellenség nem tudhat a rettegett hadúr haláláról. A hasonmást megtalálják, és egy szegény tolvaj egyszer csak egy hatalmas hadsereg és egy pompás udvartartás fejévé válik. Hamarosan ráérez a hatalom ízére: valóban olyan katonává válik, mint akit megszemélyesít. Félelmetes, rettenthetetlen, véreskezű. Aztán a sors kereke ismét fordul egyet…

A statikus beállításokban (lásd a kameramozgás és vágás nélküli, 6 perces első jelenetet), kevés kameramozgással, rengeteg frontális felvétellel, színházszerűen, csomópontokat kiemelő, vontatott cselekményvezetéssel elmesélt történet eleinte arra koncentrál, hogyan próbál a dublőr megfelelni feladatának. Az első igazi csatajelenetre mintegy másfél órát kell várni, ezután azonban a film sokkal dinamikusabbá válik, hogy egy költői, elemelt zárlatban nyerje el értelmét a korábbi lassú tempó. Az azonosságtudatról és annak elvesztéséről szóló mű szinte tobzódik a szivárvány színeiben: zöldes éjszakai fényt, piros-lila-kék villámlást, tarka kosztümöket egyaránt láthatunk – mintha csak az eredetileg festő Kuroszava egy naiv festményt vagy egy képeskönyvet keltene életre.

japán filmdráma, 153 perc, 1980

rendező: Akira Kurosawa

forgatókönyvíró: Masato Ide, Akira Kurosawa

zeneszerző: Shinichirő Ikebe

látványtervező: Yoshiro Muraki

szereplő(k):

Tatsuya Nakadai (Shingen Takeda/Kagemusha) Tsutomu Yamazaki (Nobukado Takeda) Kenichi Hagiwara (Katsuyori Takeda) Kota Yui (Takemaru) Shuji Otaki (Masakage Yamagata) Hideo Murota (Nobufusa Baba)