Ahány korszak, annyiféle zsinagóga

Nincsen zsinagóga-stílus, a zsidók mindig a magyar történeti stílusnak megfelelő zsinagógákat építettek, állítja Klein Rudolf építészettörténész. A zsinagógaépítkezések mindig összefüggtek a magyarországi zsidóság helyzetével. Augusztus 25-én bemutatják a Zsinagógák népe című filmet.

A Kárpát-medencei zsinagógákat a római időktől napjainkig bemutató dokumentumfilmet láthat a közönség augusztus 25-én, kedden az Uránia Moziban 19 órakor; a Zsinagógák népe című alkotás díszbemutatója a Zsidó Kulturális Fesztivál felvezető rendezvénye.

Csontos János, a mű producere elmondta, a filmben Klein Rudolf építészettörténész az ókortól a második világháborúig tekinti át a magyarországi zsinagógaépítészetet. Kiemelte: Klein Rudolf a szerzője a Zsinagógák Magyarországon 1782-1918 című kötetnek, amely az első átfogó mű a történelmi Magyarország zsinagógaépítészetéről az 1782 és 1918 közötti időszakból. “Ezért őt kértük fel arra, hogy Kismartontól Husztig, Szabadkától Nagyszombatig az egész Kárpát-medencében a fontosabb építészeti jelentőséggel bíró zsinagógákat bemutassa” – mondta a producer.

Kitért arra, hogy Klein Rudolf mindenütt a helyszínen beszélt a zsinagógákról, magyarul és angolul. Az volt a célkitűzés, hogy külföldön, például az Egyesült Államokban és Izraelben is bemutatható legyen a film, vigye Magyarország hírét – mondta a producer, hozzátéve: a filmből DVD-változat is készült, Klein Rudolf zsinagóga-fotóit tartalmazó kísérőfüzettel. Továbbá a magyar mellett az angol nyelvű, szintén négyrészes verzió is elérhető a www.zsinagogaknepe.hu oldalon.

A producer elmondta: több tucat zsinagógát jártak végig, mintegy 40 helyszínen forgattak, Erdélyben, a Délvidéken, a Felvidéken, Burgenlandban és Kárpátalján is jártak. Csontos János kitért arra, hogy a zsinagógák Magyarország rejtett kincsei közé tartoznak. A film azt az együttélést próbálja bemutatni, amelynek során a zsinagógák gazdagították Magyarország épített kincseit – fogalmazott.

Arról beszélt, hogy a zsinagógaépítkezések mindig összefüggtek a magyarországi zsidóság helyzetével. “A filmből az világlik ki, hogy a vészkorszaktól eltekintve kilenc évszázadon át átlagosan sokkal jobb helyzetben voltak a Kárpát-medencében a zsidó felekezetűek, mint bárhol Európában” – mondta, hozzátéve, hogy ezzel együtt azért jellemzőek voltak olyan építészeti megszorítások, hogy a zsinagógák például nem nézhettek az utcafrontra, léteznek zsinagógák, amelyek egy háztömb belső udvarában találhatók.

Mint mondta, nincsen zsinagóga-stílus, hanem mindig a magyar történeti stílusnak megfelelő zsinagógákat építették. “Ahány korszak, annyiféle zsinagóga. Ez a sokszínűség volt az egyik dolog, ami felkeltette az érdeklődésemet” – jegyezte meg.

A film négyrészes változatát augusztus 23-án kezdték vetíteni a Duna Tévében.

A filmet az augusztus 30. és szeptember 6. között Budapesten megvalósuló Zsidó Kulturális Fesztivál előfutáraként augusztus 25-én 19 órakor mutatja be a Glokalfilm Kft. és az Orczy Kultúrkert Egyesület. Az 50 perces ismeretterjesztő film vetítése előtt köszöntőt mond Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Klein Rudolf, a film építész szakértője és Szabó Mihály, az alkotás rendező-operatőre.

A film a holokauszt-emlékév alkalmából készült, a Civil Alap 2014 Pályázati Program 9 millió forintos támogatásával.