A közelgő választás a zsidó hagyomány tükrében

Április 8-án választ Magyarország, mi pedig megnézzük még előtte, mit tanít nekünk a zsidó politikai hagyomány 2018-ban.
Úgy tarja a mondás, hogy két zsidó, három vélemény… Leszel Te a harmadik?

Tudtad, hogy Svédországban vagy Angliában a zsidó közösségek a mai napig imáiba foglalják az uralkodó nevét? Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Ferenc Józsefnek is „kijárt” ez a fajta tisztelet. Ennek hagyománya a „diná demálkhutá diná” talmudi törvényen alapszik. Az állam törvénye kötelez minket is. De vajon mit jelent ez a gyakorlatban a világban és hazánkban?

Megvizsgáljuk azt is, hogy magyar zsidóként, a hazai zsidó közösség tagjaként hogy lehet/kell-e egyáltalán bárhogyan is viszonyulni a mindenkori politikai hatalomhoz? A zsidó jog és politikai hagyomány szempontjából problémás-e, ha egy zsidó szervezetnek egyértelmű pártpolitikai preferenciája van? A szervezett zsidó közösségek, a zsidó jog és a zsidó kulturális örökség szerint milyen határig kötelesek lojálisnak lenni a mindenkori kormányhoz?
Mit jelent egy zsidó ember számára magyar polgárnak lenni, hogyan kell/kell-e imádkoznunk – Jeremiás prófétát követve – a város – vagyis az ország – békéjéért?

Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ BEDŐ VIKTÓRIA rabbihallgató és dr. BALÁZS GÁBOR eszmetörténész segítségével. Úgy tarja a mondás, hogy két zsidó, három vélemény… Leszel Te a harmadik?
Aki kérdez: BORGULA ANDRÁS, a Gólem Színház vezetője
Tovább az esemény oldalára »