1848-49 Magyar Zsidó résztvevője – Horn Ede

Agora Zsidó Akadémia

A BÉT ORIM Progresszív Zsidó Közösség Egyesület szervezésében, neves meghívottak közreműködésével progresszív zsidó szabadegyetemi előadássorozatot indítunk a zsidó történelem, művészet, szellemtörténet és etika témakörében.

Agora Akadémia

1848-49 Magyar Zsidó résztvevője: Horn Ede

Előadó: Fenyő István professzor

Ez a mű: A forradalom és a zsidók Magyarországon, 1851-ben jelent meg Lipcsében – németül – először és utoljára. Önéletrajzi mozzanatokkal átszőtt, szenvedélyes pamflet, vallomás vád- és védirat, számadás és önvizsgálat, briliáns elemzés, irónia és szarkazmus, gúny és keserűség járja át minden sorát, ugyanakkor életigenlő derű árad belőle. Az 1850-es évek magyar politikai publicisztikájának egyik remeke. Kemény Zsigmond és Eötvös József ekkor megjelent művei mellett a helye. Aki csak belepillant, már okkal kérdezheti: miért nem fordították le magyarra már korábban? Pedig a modern magyar nemzeti identitás kialakításának egyik alapvető dokumentuma.

Milyen célok és szenvedélyek vezették a szerzőt, az ifjú Einhorn Ignácot, a reformkori hitújító rabbit? Azt, aki Komáromban az első magyar izraelita tábori lelkészként tevékenykedett és aki nemsokára a Horn Ede nevet vette fel, és ezen a néven vált ismertté ország és világ előtt mint közíró és közgazdász.

A program ingyenes.

Érdekli a téma? Töltse le:

Fenyo István – Einhorn Ignác alias Horn Ede tanulmányát

(megjelent: Múlt és Jövő 1999-2)

… A zsidó látta, hogy a „goleth” (= diaszpóra) itt nem annyira zord, hogy számára itt jövő lehetséges, s magát bizalommal telinek, otthonosan érezte. Képes volt magát, ha nem is fogadta el természetesnek, a haza mostohagyermekeként szemlélni; képes volt magát, ha nem is egészen, a mostoha hazának átadni, így legalábbis megosztotta hajlandóságát Palesztína és Pannónia, hit-, illetve országbeli társai között.

1840. március 9-i kerületi ülésen az úrbéri kérdés tárgyalásakor tette Dubraviczky Pest megyei követ küldőinek nevében a javaslatot:

„Hogy az izraelita vallást az országba bevett vallások sorába vegyék fel; továbbá, hogy az izraeliták a többi nem-nemesek sorába helyeztessenek és minden, a nem-nemes keresztények számára nyitva álló szolgálatokra és hivatalokra képesek legyenek. Ezt természetesen a katonai rendre is ki kell terjeszteni, miként az izraeliták, ha a szolgálatban kitűnnek, mint minden nem-nemes kezeltessenek.”

… Vagyon és vér: ezt volt hajlandó felajánlani annak a kormánynak, amely csak legújabban engedte megcsapolni a nyárspolgári szellem által mindkettőt. Ha katonákat kívántak, akkor a zsidók tömegesen áramlottak oda. Ha pénzt kívántak, hozták, amit tudtak, és maguk az ortodox hitközségek sem mulasztották el azt, hogy a szent Tóra-tekercseket megfosszák ezüst és arany díszeiktől, hogy azokat „ a haza oltárára letegyék”.

…..

Mi ügyünknek igazságos volta érzetében reméljük, hogy önöket is irányunkban az igazság vezérlendi, az igazság, mely nem kegyelmet, nem félszeg rendeleteket, nem jogokat s engedményeket, hanem jogegyenlőséget osztogat minden lakosra nézve, különbség nélkül.

……

Amint 1848 augusztusában az első tíz honvédzászlóaljat, utóbb a nagy nemzeti hadsereget felállították, a zsidók tömegesen léptek a zászlók alá. Sokan, igen sokan mint magyar hazafiak, de a legtöbben vitathatatlanul mint menekülést kereső zsidók. A nem magyar néptörzsek áskálódásaitól kísérve, a magyarok pártfogását nélkülözve, március óta azzal a szomorú tapasztalattal gazdagodva, hogy egy forradalom sem képes az elmúlt idők minden előítéletét és igazságtalanságát egyszerre eltörölni: most mint egy fuldokló nyúltak az utolsó szalmaszál után, hogy talán ez elhozza számukra a menekvést. Nem jogtalanul remélték, hogy közös háborús szenvedéseik talán jobb kötőanyagul szolgálnak, mint a szabadság fölötti öröm, hogy a vér, amely zsidó és nem zsidó szívekből a csatatéren közösen kiömlik, a szíveket is, amelyekből eredt, talán szorosabban köti össze….

Einhorn Ignác (Horn Ede): A forradalom és a zsidók Magyarországon.

Ford.: Fenyő István Az utószókat írta: Fenyő István és Miskolczy Ambrus.

Europica Varietas sorozat szerk.: Miskolczy Ambrus.

ELTE, 2000. [Budapest] Argumentum. 258 old.

Fellelhető: Országos Széchenyi Könyvtár Törzsgyűjtemény

Raktári jelzet: MB 174.302