- Ez az esemény elmúlt.
⧒ Jeanne Dielman ⧒ Slow Cinema Filmklub w/ Freeszfe
⧒ ⧒ ⧒
Az idei év februárjától a Freeszfe Egyesület és az Auróra együttműködésében havi rendszerességgel jelentkező filmklub indul. Ezeken az alkalmakon a definíciós problémákkal terhelt Slow Cinema vonzáskörébe tartozó filmek kerülnek bemutatásra minden hónap utolsó hétfőjén az Auróra nagytermében. Az 1990-es években induló, új stílusirányzatként értelmezhető nemzetközi áramlat origóját Tarr Béla Kárhozattól kezdődő filmjei képezik, emellett többek között olyan rendezők munkáit foglalja magába, mint Tsai Ming-Liang, Abbas Kiarostami, Chantal Akerman, Apichatpong Weerasethakul, Carlos Reygadas vagy Pedro Costa. A Slow Cinema érzékenyen reagál a kortárs társadalmi viszonyokat jelentős mértékben meghatározó mediális környezetre, az érzékek folyamatos sokkolásán alapuló domináns tendenciára. Milyen alternatívákat kínálnak ezek az alkotói gyakorlatok a mainstream filmkészítéssel és befogadáskoncepcióval szemben? Hogyan viszonyul mindez a tágabb értelemben vett slow mozgalmak jelenségéhez? A vetítéseket követő kötetlen beszélgetések során többek között ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat.
▰ Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23. ▰
1975, 201’ / francia nyelven, angol felirattal
A film egy középkorú, özvegy francia nő három napját követi végig. Jeanne egyke fiával él együtt egy polgári lakásban, amelyre az élettere szűkült, idejét a mindennapok rutincselekvései töltik ki. Egy nap azonban túlfőzi a krumplit és elejt egy frissen elmosott kanalat. Ennek hatására felborul az életének keretet adó biztonságos rendszer.
Akerman filmjét az 1975-ös Cannes-i Filmfesztiválon mutatták be. A nézők egy része már a vetítés közben elhagyta a termet. A film végéig kitartó Marguerite Duras, hangot adva a fiatal rendezőről alkotott véleményének, felkiáltott: “Őrült ez a nő!”.
A vetítés utáni beszélgetést a filmklub szervezői, Holczer Sára és Imre Ábris vezetik.
Chantal Akerman a Jeanne Dielmanról:
______ ENG _______
As a result of the collaboration between Freeszfe and Auróra a new film club is going to be held every last Monday of the month at the great hall of Auróra community centre. At these events we are going to show films that are in some ways connected to Slow or Contemplative Cinema. The international tendency’s starting point is the ouevre of Béla Tarr and it also involves, among others, the works of Tsai Ming-Liang, Abbas Kiarostami, Chantal Akerman, Apichatpong Weerasethakul, Carlos Reygadas and Pedro Costa. Slow Cinema is sensitive to the contemporary media environment that circumscribes social relations and to it’s dominant tendency that is based on the permanent schocking of our senses. What kind of alternatives do these artistic workflows offer in opposite to the methods of mainstream filmmaking and it’s concept of reception? How are these connected to slow movements in a wider sense? Among others, we are searching for answers to these questions at the open discussions after the screenings.
▰ Jeanne Dielman, 23, quai du Commerce, 1080 Bruxelles ▰
1975, 201’ / French speaking, with English subtitles
A lonely widowed housewife does her daily chores, takes care of her apartment where she lives with her teenage son, and turns the occasional trick to make ends meet. However, something happens that changes her safe routine.
Akerman’s film premiered at the 1975 Cannes Film Festival. A stream of audience members left their chairs during the screening. Marguerite Duras, who stayed until the end, stood up and yelled: “This woman is crazy!”.
Following the screenings the organizers of the events, Sára Holczer and Ábris Imre host an open discussion about the film.
Chantal Akerman on Jeanne Dielman:
⧒ ⧒ ⧒