Apertura lapszámbemutató – Tiszaeszlár vizuális emlékezete

HELYSZÍN: Síp12 Galéria – A Zsidó Múzeum új kiállítóhelye
cím: Síp u. 12. 1075

Az Apertúra 2017-es téli számának tanulmányai Tiszaeszlár vizuális emlékezetét elemzik. A magyar település emblematikus jelentésre tett szert 1883-ban, amikor az ott élő zsidó közösség tagjait vádolták meg egy eltűnt, majd később a Tiszából kifogott lány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával. Jóllehet a tárgyalás a megvádoltak felmentésével végződött, de ennek a pernek a farvizén született meg a modern magyar szélsőjobboldal, amely számára Tiszaeszlár azóta is hivatkozási alap. A hivatalosan utolsó európai vérvádként jegyzett esemény szöveges dokumentációja és képi ábrázolása tömeges méreteket öltött, párhuzamosan a 19. és 20. századi reprodukciós technikák bővülésével, végül belépett a 21. századba is a digitális sokszorosítás révén. Az antiszemita képi ábrázolások hagyománya persze jóval régebbre nyúlik vissza, és részét képezi az antropofágia (emberevés) hosszú történetének. E történet során egyes emberi közösségek képzeletében megszületik az emberi társadalom alaptabuját megsértő Másik, aki saját fajtáját fogyasztja el, ekképp őt egy másik, embertelen fajtába lehet átsorolni, és ellene megfelelő intézkedéseket foganatosítani. Az említett kirekesztő képzelet a modernitásban technikai képekben tárgyiasul, és válik a kultúra részévé.
Az ezt a folyamatot végigkövető tanulmányokról Müllner Andrással, a lapszám szerkesztőjével, Varga Balázs filmtörténésszel, K. Horváth Zsolt társadalomtörténésszel, valamint a szerzőkkel beszélgetünk.

Az ezt a folyamatot végigkövető tanulmányokról Müllner Andrással, a lapszám szerkesztőjével, Varga Balázs filmtörténésszel, K. Horváth Zsolt társadalomtörténésszel, valamint a szerzőkkel beszélgetünk.S